A község általános jellemzése
Jóka község 3800 lakosával a Galántai járás legnagyobb és legrégibb településeink egyike. Szakirodalmi és a mai földrajzi besorolás szerint a Mátyusföld része, de hagyományaival inkább a szomszédos Csallóközhöz kötődik. Ez azzal is magyarázható. Hogy 1945-ig a Felső-csallóközi ( somorjai) járáshoz tartozott. A község Pozsony és Galánta között terül el, 123 méterre a tengerszint fölött. A falu életében- már csak a halászat és vadászat miatt is nagy szerepet játszott a Kis- Duna. A folyamág 23 kilométeres szakaszon kacskaringózik a község határában, s a századelőn még hét vízimalommal dicsekedhetett a falu. Lakosai a múltban elsősorban növénytermesztésből és állattartásból éltek. Fényes Elek a mult század közepén így jellemzi a falut : „ Gyümölcse sok, mert úgyszólván az egész falu egy gyümölcsös kertben fekszik. Nagy erdeje számtalan vadat rejteget. Szántoföldje , ámbár több helyen homokos, mégis jó gabonát, káposztát, dinnyét terem.“
A mai község 1960-ban keletkezett két falu, Jóka és Újhelyjóka összevonásával. Öszterülete 3292 ha , ebből Jókáé 2427 ha, Újhelyjókáé 865 ha. A faluhoz több kisebb-nagyobb puszta és zátony tartozik. Ami közös bennük, az, hogy mindegyikük a Kis-Duna szomszédságaban található. Ezek a következők : Erdőalja, Ásás major, Kissziget, Belsőzátony, Haramathelypuszta, Óraljapuszta. Az elmúlt időkben Jóka mindig is több egymáshoz közel eső településből állt. Ennek a fő oka lehetett a falu bel- és külterületét egyaránt átszelő számtalan kis-dunai mellékág. A falu egységesítésében nagy szerepet játszhatott a Kis-Duna vízszabályozása mellett az infrastruktúra fejlődése.
A falu szimbólumai
Újhelyjóka legrégibb címerállata a szarvas. Ilyen ábra a 18-19. századból származó levelek pecsétjén található. A szokásos körfelirat helyett a pecsétmezőben csak UI kezdőbetűk találhatók. Átmérője 25 mm. Jóka község pecsétjét a XIX. Századból ismerjük. Kardot markoló oroszlánt ábrázol. A pajzsban elhelyezett oroszlán fölött korona található. A szimbólum a községben élő kisnemesekre utal. A Pecsét körfelirata: Nagy és Kis Jóka Helység pecsétje. Átmérője 27 mm.Jóka címere e két múlt századi pecsétre vezethető vissza. Felső részében vörös háttérben, két ezüstcsillag között kinövő, ezüstmarkolatú karddal felfegyverzett aranyoroszlán, alsó részében pedig zöld háttérben, két darab sudár ezüstfa között, zöld pázsitról elrugaszkodó, három ezüstfácskát átugró aranyszarvas található
A falu zászlaja 6 egyenlő vízszintes sávra van felosztva. Az egyes sávok színei felülről lefelé a következők: sárga – piros – fehér – sárga – zöld – fehér. A zászló oldalainak aránya 2:3.
A falu hivatalos pecsétje kör alakú, közepében a címerrel. Körfelirata a következő: OBEC Jelka. Átmérője 35 mm.
A falu szimbólumait 1997. április 4-én hagyta jóvá a falu képveselő- testülete.
KÖZÉPÜLETEK, ÜZEMEK
Figyelmet érdemel a hetvenes évek végén épült sportpálya, födött, akár 1000 lelket is befogadó stadionjával, valamint a művelődési otthon, könyvtárral, mozival. A faluban megtalálható még a szolgáltatások háza bankkal, fodrászattal, tésztagyárral és kifőzdével. A 90-es évek két legjelentősebb új vállalkozása a faluban az ALU fémmegmunkáló üzem és a Mykoex ( laskagombát termelő cég) jókai telepe. Megemlítendő még a ZsVAK (Nyugat- szlovákiai Vízgazdálkodási Művek), melynek kútjaiból a vízvezeték- hálózaton keresztül a jókai ivóvíz egészen Nyitra mellé is eljut.
